Idősek napja, 2012

Időskori szeretet

Óbecsey István:

Szeressétek az öregeket

Nagyon szépen kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.
A reszkető kezű ősz apákat,
A hajlott hátú jó anyákat.
A ráncos és eres kezeket,
Az elszürkült, sápadt szemeket.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Simogassátok meg a deres fejeket,

Csókoljátok meg a ráncos kezeket.
Öleljétek meg az öregeket, Adjatok nekik szeretet.
Szenvedtek Ők már eleget,
A vigasztalóik ti legyetek.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ne tegyétek Őket szűk odúkba
Ne rakjátok Őket otthonokba.
Hallgassátok meg a panaszukat,
Enyhítsétek meg a bánatukat.
Legyen hozzájuk szép szavatok,
Legyen számukra mosolyotok.
Én nagyon kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

  Őkis sokat küzdöttek értetek ,
Amíg fölnevelkedtetek.
Fáradtak Ők is eleget,
Hogy ti módosabbak legyetek.
  Őkis elfogadtak titeket,
Mikor Isten Közéjük ültetett.
Azért én kérlek titeket,
Szeressétek az öregeket.

Ha majd az örök szeretet
Elhívja Őket közületek,
Ti foglaljátok el helyüket,
Mert ti lesztek majd az öregek.
S mindazt, mit nekik tettetek,
Azt adják nektek a gyerekek.
Azért előre intelek titeket,
Szeressétek az öregeket.      Az idősek napi ünnepségről képek a képgalériában.

Juhászné Bérces Anikó

Advent

Négy hét van még karácsonyig,
S várjuk már az ünnepet,
Szép négygyertyás koszorúval
Köszöntjük az Adventet.

Három lila hirdeti, hogy
Hit, remény és szeretet,
A rózsaszín, hogy boldogság
Hassa át az ünnepet.

Feldíszítjük termésekkel,
Naranccsal meg almával,
Arany masni, fenyőtoboz
Ölelkezik gyertyával.

Egy-egy szálat meggyújtunk majd
Minden héten vasárnap,
Hogy a fénye szétáradjon,
Ragyogja be szobánkat.

Gyertya lángja elvarázsol,
Melengeti szívedet,
És fellobban kamrájában
A szunnyadó szeretet.

Ha négy gyertya ontja fényét
Az adventi koszorún,
Senki szíve nem maradhat
Bánatosan, szomorún.

Töltse be mindenki lelkét
Az isteni szeretet,
S várjuk együtt örömmel a
Betlehemi kisdedet.

Télapó itt van......

                                                               

Móra László: Mikulás

Én vagyok ám ritka ember!

Jövök, ha itt a december.

Ki vagyok? – hisz jól tudjátok!

Mikulás néz itt most rátok.

Aki jó lesz, gyerekek,

Ahhoz mindjárt elmegyek!

Viszek neki mogyorót,

Friss fügéből kóstolót,

Huszárcsákót, falovat,

Képeskönyvet, jót, sokat.

De ez csak a jóknak jár,

A rosszakra virgács vár.

Csípős virgács, nyakleves,

Berci, Laci, ne nevess!

Majd estére meglátom,

Kinek nyissam a zsákom?

Majd estére meglátom,

Hol hagyjam a virgácsom!